2009. április 23., csütörtök

10+1 tény és tévhit az alvásról, amiről nem is álmodtál

Történészek szerint Napóleon állítólag napi fél órát aludt csupán. Az ideggyógyászok véleménye szerint akkor napi 23 és fél órán át szundikált. Mennyit szoktunk, mennyit kellene, mi az egészséges?

1.
Az alvás az az állapot, amikor az agyunk és a testünk kikapcsol, hogy pihenhessen.

Hamis! Habár szunyókálás közben a testünk pihen, energiát tárol és regenerálja önmagát, nem kapcsol ki teljesen. Tehát az alvás az az aktív állapot, amely során az elme feldolgozza mindazt az információt, ami a nap folyamán összegyűlt. Így a megfelelő minőségű alvás (értsd: mikor időben fekszel és legalább hét-nyolc órát alszol) alapvető szükséglet mentális és fizikai állapotunk szempontjából.




Az alvászavarok okai egyelőre rejtettek, egyesek a 24 órás internet hozzáférésre és óriási információmennyiségre, mások a stresszre vagy a félelemre fogják.


2.
A sok alvás elpocsékolt idő, hiszen fél életünket átalusszuk.

A fél élet része a dolognak nagyjából igaz, hiszen összeszámolva körülbelül 24 évet töltünk alvással. De a jó alvók csak örüljenek szerencséjüknek, hiszen felmérések alapján Európa népességének 39 százaléka szenved inszomniában: 51 százalékuknak az elalvás okoz nehézséget, 47 százalékuk az éjszaka folyamán többször, 38 százalékuk viszont hajnalban ébred fel, és többé nem jön álom a szemére.

Az alvászavarok okai egyelőre rejtettek, egyesek a 24 órás internet hozzáférésre és óriási információmennyiségre, mások a stresszre vagy a félelemre fogják.


3.
A háton fekvés alváskor kevésbé jótékony, mint a többi alvási pozíció.

Ez lényegében igaz, hiszen a háton fekvés többek között horkoláshoz és kevésbé pihentető alváshoz vezet. A háton fekvésnek azonban két típusát is meg lehet különböztetni: mikor a kezek a törzs mellett helyezkednek el és deszkamód egyenesen fekszünk az ágyban, és amikor a kezünk a fejünk fölött nyugszik.

Pszichológusok szerint az első inkább a visszahúzódó személyekre jellemző, akiknek mégis magasak az elvárásaik önmagukkal és a környezetükkel szemben. A második póz az emberek igen kis százalékára jellemző, a könnyen barátkozó, társasági lényekre, akik magabiztosak és megbízhatóak.


4.
A kiskifli-nagy kifli pozíció közkedvelt a pároknál.

Ezt kizárólagosan nem lehet állítani, de valóban nagyon népszerű a nem csak péktermékről, de az evőeszközről is elkeresztelt kanálpóz. Szakértők szerint a kiskifli-nagy kifli bensőséges kapcsolatról árulkodik. Igen elterjedt a mérleg póz is, amikor a párok egymásnak háttal fekszenek és csak a féltekéik érnek össze. Habár a pozíció a Colgate reklám szerint rossz leheletről árulkodik, valójában kihűlt szenvedélyt és inkább lelki összetartozást jelez.

Az összegabalyodó lábak az egymásba vetett bizalmat és a kapcsolatban uralkodó biztonságot jelképezik. Szakértők szerint továbbá az ágyban való dominancia, mikor az egyik uralja a felület egészét, kiszorítván párját, a napközi életre is jellemző.




A rendszeres heti 10 óra alváskiesés 15 pontos IQ-csökkenést eredményezhet.


5.
A férfiak mindig hamarabb elalszanak szex után.

A kijelentést semmiképp nem kell ennyire általánosan venni, hiszen biztosan vannak a világon érző lelkű hímneműek, akik a dolog nyélbeütése után is képesek órákig csüngeni párjuk szavain. A dolog valójában pozíció, erőnlét és a kifejtett energia függvényében változik, hiszen a szex a legtöbb kalóriát elégető, nem hivatalos sportág.


6.
Az éjszakai hangos horkolás és a napközbeni többszöri ásítás valószínűleg alvási zavarokra utal.

Igaz. A hangos horkolás és a sok ásítás első jelei a legsúlyosabb alvási zavarnak, az alvás közbeni légzéskimaradásnak (alvási apnoé). A másik feltűnő jel a hosszú ideig tartó légzéskimaradás. Az alvási apnoé tüneteit viselő emberek hosszútávon szívritmuszavarokkal és egyéb szívelégtelenséggel kell szembenézzenek.

Az ilyen tünetek megjelenésekor ajánlott felkeresni családorvosunkat, hiszen a probléma néhány egyszerű gyógyszerrel valószínűleg kezelhető.


7.
Morálisan magasabb rendűnek tartjuk azokat, akik ambiciózusak, sokat dolgoznak és keveset alszanak.

Modern értékrendszerünk alapján az alvásról valóban a lustaság és az elpocsékolt idő juthat eszünkbe. Pedig a hatékonyság és az alvás közötti kapcsolat pontosan fordítva működik: túl kevés alvás után szervezetünknek sokkal keményebben kell dolgoznia ugyanolyan teljesítmény eléréséhez, mint amilyent elegendő alvás után nyújtunk.




Nem mindegy, hogy óracsörgésre, csókra vagy a szobatárs fingására eszmélünk.


Hosszú távon az alváskiesés legyengíti az immunrendszert. Egyes szakértők napi 10 órai alvást, mások 8–9 órát ajánlanak, de legtöbben egyetértenek abban, hogy a mai átlagember a szükségesnél egy órával kevesebbet alszik. Mindezek mellett az alváshiány kumulatív, tehát minden elszalasztott óra növeli az „alvásadósságunkat” és a tévhittel ellentétben a hétvégi „pótlás” nem számít megoldásnak.

Sőt Richard Schwab, a pennsylvaniai alvási rendellenességeket kutató intézet egyik szakembere avval ijesztget, hogy a rendszeres heti 10 óra alváskiesés 15 pontos IQ-csökkenést eredményezhet.

8.
A jobb vagy bal lábbal való ébredés, vagy az, hogy az ágy melyik oldalán ébredünk befolyásolja a napunkat.

Az égtájaknak és az elsőként padlót ért végtagoknak nagy valószínűséggel semmilyen köze nincsen a reggeli hangulatunkhoz. Az ébredés minőségét maga a tudatra ébresztő tényező is befolyásolja, hiszen nem mindegy, hogy óracsörgésre, csókra vagy a szobatárs fingására eszmélünk.

Ugyancsak fontos tényező az alvási szakasz második része, az úgynevezett REM ( rapid eye movement) vagy a gyors szemmozgás fázisa. Ez a szakasz ugyanis a lassú és mély hullámú első fázissal ellentétben a szellem felfrissüléséről szól. Ilyenkor álmodunk a legtöbbet és az amúgy lappangó stressz is ilyenkor nyugtalanít a leginkább. Az ilyen jellegű problémák elkerülésére ajánlott lefekvés előtt különböző stresszoldó vagy relaxációs tevékenységet bevezetni, ezek közül a leghatékonyabb a néhány perces jóga.



Az alvás világnapja március 21-én van. De ne várjunk addig egy kiadós szunyával!


9.
A délutáni szundi csak az óvódás korig egészséges.

Egyes szakértők szerint a rövid déltáji szundi a felnőttek számára is előnyös lehet. A felnőttek – aszerint, hogy milyen típusú emberek – napjában ritmikusan két vagy három fáradtságszakaszon mennek át. Aki meg tudja tenni, aludja át ezeket a szakaszokat, ezzel összességében fokozódik a teljesítőképessége. Ajánlatos ezekben a fáradtságszakaszokban harminc perc körüli időt szundítani, vélik az alváskutatók.

10.
Az emberek nagy része magzatpozícióba görnyedve alszik.

Az anyaméhben megtanult magzati pozíció a nőknél kétszer gyakoribb, mint a férfiaknál. A biztonsági érzetet sugalló gömbölyödés sebezhetőségre és érzékenységre utalhat. A visszahúzódó, hallgatag személyek valószínűleg ezt a testhelyzetet részesítik előnyben alváskor. Az magzatpóz mellett az egyik oldalon való alvás is igencsak elterjedt.

Ebben az esetben a törzs mellett nyugvó karok a stresszt elutasító, könnyed, optimista személyiségre, míg a kinyújtott kezek makacs, cinikus, két lábbal a földön járó emberre utalnak. A hason fekvő pozíciót kedvelők általában könnyen oldódó társasági emberek, nem ismerik a feszültséget, viszont nehezen viselik a kritikát.

+1
Az alvás világnapja március 21-én van. De ne várjunk addig egy kiadós szunyával!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése