2009. április 23., csütörtök

Hitek és tévhitek a vitaminokról

Élelmiszerek vitamintartalmát elemző melléklettel jelenik meg holnap a friss HVG. Néhány érdekes tévhit és hiedelem a lap válogatásából.

Nyersen rágcsálva a legjobb?

A nyers sárgarépa önmagában való elrágcsálása távolról sem a legjobb A-vitaminbeviteli módszer. Az A elővitaminja, a béta-karotin ugyanis jobbára csak zsírsavak jelenlétében szívódik fel, tehát hasznos lehet kevés zsiradékon roppanósra párolni a sárgarépát.

Veszít-e vitamint a zöldség főzés közben?

Az alapanyagok vitaminvesztése már a mosás-tisztítás fázisában elkezdődik; előbbi 4-6 százalékkal csökkenti a friss zöldségek aszkorbinsav-tartalmát, a hámozás és a szeletelés pedig akár 10 százalékosra növelheti a veszteséget. Ennél jóval nagyobb kárt tesz a C-vitaminban maga a főzés, kivéve a pár perces mikrohullámú melegítést. A legrosszabb vitaminmegőrző hatásfoka a hosszan tartó főzésnek van.

Csak a zöldség és a gyümölcs?

A közvélekedéssel ellentétben a zöldfélék mellett nem csupán a belsőségek, de a húsok is többféle vitamin forrásai. Az A-, D-, B1-, B2-, B6- és B12-vitaminokat is tartalmazó marhahús beltartalmát például leginkább azzal lehet megőrizni, ha forró zsiradékban forgatva sikerül gyorsan lezárni a pórusait.

Túlzásba vitt vitaminfogyasztás

Nem tévhit: a túlzott bevitel egyes esetekben komoly mellékhatásokhoz vezethet. A C-vitamin napi ajánlott beviteli értéke 60–90 milligramm. Ennek több százszorosát nem ajánlatos fogyasztani, mert bár a felesleg kiürül a vizelettel, a túlfogyasztás például veseproblémákat okozhat. De igaz ez a zsírban oldódó vitaminokra is: a túl sok A-vitamin például májpanaszokat, terhes nőknél pedig akár a magzat károsodását okozhatja.

Segít-e a megfázás ellen?

Azt, hogy a rendszeresen szedett aszkorbinsav alkalmas a megfázás és az influenza elkerülésére, tüneteinek enyhítésére, Linus Pauling amerikai kémikus dobta be a köztudatba. A legújabb kutatások azonban már ezt a klasszikus alapvetést is kikezdték. A nyár közepén ausztrál és finn tudósok tették közzé, hogy a C-vitamin-tabletta rendszeres szedése pénzkidobás. Komolyabb dózis bevételének szerintük legfeljebb erős stressz, komoly fizikai megterhelés vagy nagy hideg esetén van értelme. (A témáról egyébként a tavalyelőtti szigetes megbetegedésem kapcsán már itt szó esett)

A héjában a vitamin?

A szentencia gyökere a 19. század végére nyúlik vissza, amikor is egy Jáva szigetén szolgáló holland katonaorvos észrevette, hogy a halálos beriberiben szenvedő, fényezett rizzsel táplált katonákéhoz hasonló betegség tüneteit produkáló tyúkok meggyógyultak, amikor – takarékossági okokból – hántolatlan rizzsel etették őket. A többféle B-vitamint is tartalmazó rizs héjából ugyanakkor hiba lenne általános következtetéseket levonni, a legtöbb vízben oldódó vitamin ugyanis nem a növények héjában halmozódik fel.

Kérdés azonban, teszi fel a HVG-s cikk szerzője, van-e egyáltalán értelme ezen rágódni. A vitamintartalmat tízdekányi tömeghez viszonyítva szokás megadni, és például az almánál vagy a paradicsomnál a héj olyan kis százalékát teszi ki ennek, hogy mégoly magas vitamintartalma is elhanyagolható. Számos más termésnél pedig akkor sem merülne fel a héj elfogyasztása, ha kizárólag abban lenne vitamin.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése